A szlovák kormány 2025-re tervezett, 1,4 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomagja a GDP mintegy 1%-át érinti, célja pedig, hogy 2027-re a költségvetési hiányt az EU által előírt 3%-os felső határ alá csökkentse - közölte Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
Phillip Swagel, az amerikai kongresszus független költségvetési felügyelőszervének vezetője szerint az Egyesült Államok potenciális pénzügyi válság előtt áll, ha nem veszik figyelembe a növekvő adósságszintet. Swagel figyelmeztetett, hogy az amerikai költségvetési hiány- és adósság pályája riasztó, és párhuzamot vont a Liz Truss volt miniszterelnök alatt 2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt piaci sokkkal – írja a Financial Times.
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után. A hónap elején a 20 euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett.
A kormány fokozatosan mérsékli a költségvetési hiány mértékét, így a mutató az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet Varga Mihály szerint – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. A növekedést idén 2 és 3% köré várják, ami gyengébb növekedést jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
Az idei költségvetés módosításáról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca keddi közleménye szerint.
A németországi Ifo Intézet új kutatása szerint a NATO európai tagjai a védelmi kiadásokban 56 milliárd euróval maradnak el vállalásaiktól. Bár az elvárt, a GDP 2 százalékának megfelelő kifizetésektől való elmaradás az elmúlt évtizedben megfeleződött, számos európai ország számára jelentős költségvetési korlátokat jelent, különösen az alacsony növekedés és a szigorított költségvetési politikák közepette.
A világ nagy része nem olyan, mint Japán, nem lehet büntetlenül fenntartani benne a magas és emelkedő adósságpályákat - írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint előbb-utóbb fellázadnak a kötvénypiacok és annak komoly következményei lesznek a gazdaságra.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témával is foglalkoztunk. Elsőként azzal, hogy soha akkora februári költségvetési hiány nem volt még Magyarországon, mint amiről a kormány ma számot adott. Sőt, a valaha volt második legmagasabb deficit ez. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második rész témája az infláció, amely alacsonyabb volt februárban annál, mint amit az elemzők vártak és ezzel folytatódott is a fogyasztóiár-növekedés ütemének lassulása Magyarországon. A témával kapcsolatban Virovácz Pétert, az ING Bank közgazdászát kérdeztük. A harmadik blokkban az OTP friss, tavaly negyedik negyedéves jelentéséről beszélgettünk Nagy Viktorral, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjével.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9%-os GDP-arányos hiánycélját és már 4,5%-os deficitről beszélnek a kormány tagjai.
Felkavarta az állóvizet az MNB a forint piacán, miután átmenetileg gyorsított a kamatvágási tempón, miközben egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségvetési hiány kellemetlenül alakul. Elemzők szerint nem világos, hogy az MNB miért lépett a gázra, ha végül nagyobbat kell fékezni: vagyis a nyárra valójában ugyanoda érkezhet meg a kamat, mint az átmeneti gyorsítás nélkül. A forintpiac idegessé vált, az árfolyamingadozás megnőtt, a hazai deviza pedig közel egyéves mélyponton is járt. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyam alakulását, akik arról is beszéltek, hogy 400 felett alakul-e majd az árfolyam a várakozásuk szerint.
A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy ma tartotta éves rendezvényét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ahol elhangzott több érdekes mondat az előadóktól, például az is kiderült, hogy idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem ennél magasabb. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második részben hitelpiac volt a téma, ugyanis óriási lendülettel kezdte az évet a lakossági hitelezés. Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével lakáshitelekről, szabad felhasználású hitelekről és a babaváróról is beszéltünk.
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Az MNB januári és februári döntésének konkrét mértéke (75, vagy 100 bázispontos csökkentés) valószínűleg jóval kevésbé fontos, mint amit a piac ezeknek a lépéseknek tulajdonítani látszik. Sokkal fontosabbnak tűnik a következő néhány hónap inflációs adata, és az, hogy a tengerentúli és az euróövezeti kamatok mikor indulhatnak csökkenésnek, és hogy ennek mekkora a tere. A nyár elejére várhatóan kialakuló, 6-7 százalék közötti kamatszintig vezető utat (főleg a forint árfolyamában) az aktuális lépések mértéke azonban döcögőssé teheti.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
