Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2002 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
Az idén 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az MBH Bank szakértői, akik ma tették közzé negyedévente frissülő előrejelzésüket. A lakossági fogyasztás fokozatos élénkülése húzza a gazdaságot, ám az ipari fellendülés várat magára. Jövőre már a beruházások is pörgetik a gazdaságot, ezért 4% feletti bővülést várnak a közgazdászok.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden kijelentette, hogy a francia piacok "fel lesznek háborodva", ha az ország új kormánya nem tartja be a költségvetési szabályokat. De Guindos a CNBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a múlt havi francia kötvénypiaci mozgások nem adtak okot olyan aggodalomra, amely az EKB beavatkozását igényelné.
Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4%-a volt a kormányzati szektor 2024 első negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte kedd reggel a KSH.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írását olvashatják:
Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.
Májusban csökkentek a központi költségvetés kiadásai éves alapon, miközben a bevételek enyhén növekedni tudtak, ezen belül is szépen teljesültek az általános forgalmi bevételek - derül ki a Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett részletes államháztartási adatokból.
Kína költségvetési bevételei jelentősen visszaestek, ami olyan találgatásokhoz vezetett, hogy a kormány a gazdasági fellendülés támogatása érdekében szokatlan módon felülvizsgálhatja az év közepén a költségvetést.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
A gazdasági naptár egyik legszórakoztatóbb eseményének az számít, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreadja éves felülvizsgálatát az Egyesült Államokról. Bár mindenki tudja, hogy az amerikai kormány semmibe szokta venni, hogy az IMF mit mond az amerikai gazdaságról, a Valutaalap legutóbbi, IV. cikk szerinti felülvizsgálata igencsak feltűnést keltett egy meglepő megállapítás miatt. Az olvasók meglepődve értesülhettek arról, hogy az IMF számításai szerint az USA államadóssága fenntartható pályát mutat.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy sürgősen reformokat hajtson végre a költségvetési egyensúly javításához, valamint ez szükséges a zöld átmenet előmozdításához és a hosszú távú kockázatok kezeléséhez is. Egy növekedésbarát és hiteles, a bevételi struktúra kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kiadásösszetételt célzó költségvetési kiigazítási terv kidolgozása is sürgető – többek között ezeket javasolja a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalap most Budapesten járt missziója. Emellett hangsúlyozzák az államadósság csökkentésének és az MNB függetlenségének fontosságát.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Aggodalomra adnak okot a magas államadósságszint és az unortodox politikai intézkedések a jövőbeni magyar államadósság-besorolás szempontjából – közölte keddi háttérbeszélgetésén a múlt héten a magyar hitelminősítői osztályzatot változatlanul hagyó Fitch Ratings. Az elemzőik arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 2024-ben csökkenhet, de az államadósság enyhén emelkedhet. Nem várják, hogy az ágazati különadókat kivezetné a kabinet, mivel az túlzott nyomást jelentene a magyar költségvetésnek. Lefele mutató kockázatnak látják az akkumulátorok iránti globális keresletcsökkenést is. Ezen kihívások közepette Magyarország jövőbeni hitelminősítése nagyban függ a gazdasági és politikai stabilitás megőrzésétől a tájékoztatásuk szerint.
Ma este dönt Magyarország adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A közgazdászok a három nagy hitelminősítő közül a Fitch ítéletét várják legjobban, hiszen a cég a közelgő leminősítésre utaló negatív kilátást tart érvényben. Elemzőket kérdeztük arról, hogy milyen döntést hozhat a hitelminősítő, és milyen piaci reakciók várhatóak.
Görögország, Spanyolország és Portugália, amelyek egykor gazdasági válsággócoknak számítottak, mostanra felülmúlják európai társaik teljesítményét, és az euróövezet átlagának kétszeresével növekednek.
Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetési idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről (1 rubel=4,02 forint), a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek.