2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
Izrael nem állítja le, hanem még nagyobb intenzitással folytatja a háborút a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben - jelentette ki vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud frakcióülésén.
Izrael háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben az előrejelzések szerint 2024-ben további 50 milliárd sékelbe fog kerülni, ami majdnem megháromszorozza az ország költségvetési hiányát - számolt be a Guardian.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
Jóváhagyta a pozsonyi parlament Szlovákia 2024-es évi költségvetését csütörtökön. A jövő évi büdzsé az idénre tervezettnél alacsonyabb, 5,97 százalékos GDP arányos hiánycélt vetít előre. Szlovákiában komoly problémát okoz a költségvetési hiány, a májustól szeptemberig kormányzó szakértői kabinet ezért javaslatokat is kidolgozott, amelyeket viszont a frissen megválasztott Fico-kormány szemlátomást nem fogadott el.
A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.
A Költségvetési Munkacsoport alakuló ülésén 54 előterjesztésből 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el - tájékoztatott közleményében a Pénzügyminisztérium. Sajnos ebből nem derül ki, hogy változik-e a gazdálkodási fegyelem, inkább csak a költségvetési transzparencia hiányának újabb példáját láthatjuk.
Jü Jongdzsing, a kínai központi bank korábbi tanácsadója sürgette országát, hogy fokozatosan csökkentse amerikai állampapír-állományát és egyensúlyozza át külkereskedelmét, hogy csökkentse az Egyesült Államok által felhalmozott 18 000 milliárd dolláros nettó tengerentúli adóssággal kapcsolatos kitettségét.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Csak novemberben 586,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami annak fényében különösen ijesztő, hogy a novemberi egyenleget már javította az MVM 309 milliárd forintos extra befizetése. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett a kumulált deficit összege. Ez azt is jelenti, hogy a kormány az eredeti hiánycélját már rég meghaladta, de az októberben megemelt új hiányterv teljesítésével is egyre nehezebb dolga van.
A német kormánykoalíció vesszőfutásáról és gazdaságpolitikai kudarcáról írt véleménycikket Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki írásában sokat sejtető jelzést adott a fiskális szabályok jövő évi betartásáról.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei döntő fontosságú megbeszélésre készülnek csütörtökön a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) reformjáról, amelynek célja az unión belüli közkiadásokat szabályozó rendszer átalakítása. A jelenlegi állás szerint a diplomaták még nem jutottak konszenzusra a tagállami költségvetéseket meghatározó reformot illetőn, és bizonytalan, hogy a 19 órára tervezett vacsora során sikerül-e dűlőre jutniuk. Bár ez a vita gyakorlatilag kiterjed az egyes országok zöldberuházásaira, adósságszintjeire, az ukrán háború miatti védelmi kiadásokkal kapcsolatos kérdésekre, kevéssé van a figyelem középpontjában. Ráadásul bár eleinte a magyar kormány is vétózta az Európai Bizottság javaslatát, mostanra beállt a fősodorba, és ebben a vitában nem a budapesti vezetés a rosszfiú.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.
számosságát tekintve az adózók döntő többségének nem fog változni az adókötelezettsége a globális minimumadó bevezetése miatt. Egy nagyon összetett és robusztus szabályozásról van szó. Az érintett cégcsoportoknak, amelyeknek a forgalma az elmúlt 4 évből legalább kétszer meghaladta a 750 millió eurót, egy teljesen új szabályrendszerrel kell megismerkedniük, a bevezetés pedig minden kétséget kizáróan jelentős adminisztrációs terhet jelent számukra - mondta a Portfolio-nak Vékási Tamás. Az EY Magyarország most kinevezett vezérigazgatója szerint a hazai adópolitika tudatosan a fogyasztást terhelő adókat helyezte előtérbe a jövedelmet terhelő adókkal szemben. Az adóbevételek döntő része is egyértelműen a forgalmi adók oldaláról érkezik. Bár a forgalmi adók és különösen az áfa kulcs csökkentése forgalom növekedéssel is járhat, a jelenlegi költségvetési helyzetben ez nem időszerű - vélekedett.
Németország azt tervezi, hogy 2023-ban "rendkívüli vészhelyzet" miatt felfüggeszti az adósságféket. Emellett Christian Lindner német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy pótköltségvetést terjeszt a kormány elé az idei év vonatkozásában. Egy interjúban pedig előrevetítette: szigorú költségvetési gazdálkodásra készül a koalíciós kormány.
Októberben ismét előállt az a rendkívüli helyzet, hogy az előző évhez képest csökkentek a költségvetésbe befolyó áfabevételek. Vagyis nem átmeneti idén az a jelenség, hogy az államkassza legfontosabb támasza szenved. Szokatlanul alakultak az év tizedik hónapjában a vállalati befizetések is, a büdzsét csak a lakosság mentette a múlt hónapban.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával (mintegy 2400 milliárd forint) csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
Kína új pénzügyminisztere, Lan Fo'an nemrégiben bejelentette, hogy tervezi a költségvetési kiadások növelését, hogy támogassa az ország járvány utáni fellendülését, de egyre nagyobb az aggodalom Peking tényleges költségvetési tűzerőjével kapcsolatban. A lépés magában foglalja a helyi és központi kormányzati kötvények bevetését, egy új, 140 milliárd renminbi (140 milliárd dollár) értékű kincstári hitelkeret létrehozását, valamint a költségvetési hiány két évtizedes csúcsra, 3,8%-ra emelését az idén. Bár a befektetők üdvözölték a bejelentést, elemzők megkérdőjelezik, hogy Kína fiskális képességei mennyire képesek a bizalom megerősítésére és a gazdaság lendületének ösztönzésére – írja a Financial Times.
Jelentős költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány a különböző költségvetési tartalékok terhére a csütörtök esti közlönyben megjelent intézkedésével.
